Mire ügyelj egy programozói gyakornoki állásinterjún?

Az első állásinterjú rémisztő tud lenni, mivel új szituáció és hajlamosak vagyunk félni az új dolgoktól. Ebben a kis írásban igyekeztem összeszedni, hogy mire ügyelj, ha gyakornoki interjúra mész.

A cégnél, ahol jelenleg dolgozom, beosztásomból adódóan rendszeres résztvevője vagyok az állásinterjúknak. A személyes tapasztalataim alapján igyekeztem vázlatszerűen rendezni a gondolataimat.

Önéletrajz

A jelentkezés első lépése, hogy legyen egy önéletrajzunk. Gyakornokként nehéz kérdés lehet, hogy mit is írjunk bele? Általánosságban azt tudnám mondani, hogy olyan dolgokat, amelyek relevánsak a megpályázott pozícióhoz:

Elérhetőségek

Ez leginkább a HR részleg számára fontos, hogy el tudjanak érni. Egy e-mail és egy telefonszám, illetve egy város név bőven elegendő. E-mail cím esetén arra ügyeljünk, hogy ne a 12 évesen regisztrált, nagyon menő e-mail címünket adjuk meg, hanem egy olyat, ami bizalmat sugall és nem úgy néz ki, mint ha egy SPAM bot regisztrálta volna.

Tanulmányok

Hol és mit tanulsz? Ha tudod, akkor a végzés évét is jelöld meg hozzávetőlegesen.

Munkatapasztalat

Csak akkor, ha van és IT releváns.

Ismert programozási nyelvek és technológiák

Itt könnyű átesni a ló túloldalára. Csak azt sorold fel, ami nem okoz problémát, ha előkerül az interjún. Pl.: Ne írd bele az Assembly-t, ha csak egy félévig tanultad és amúgy nem írtál benne programokat.

Hobbi projektek

Ha van github profilod és pár hobbi projekted, az mindenképpen plusz pont, mivel beszélgetés alapját tudja képezni és nem utolsó sorban gyakorlás.

Az interjú előtt

Interjú előtt érdemes felkészülni. Ha C# pozícióra jelentkezel, akkor a weben érdemes megnézni, hogy mik azok az alap kérdések amiket fel szoktak tenni. Ugyanez igaz bármelyik technológiára.

Általánosságban viszont elmondható, hogy ha fejlesztőnek jelentkezel, akkor az egyetemen éppen teljesített programozós kurzusaid nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy sikerrel vedd az interjút. A programozás megtanulása idő és erő befektetést fog igényelni. Ha egyetem alatt csak a minimális erőfeszítést tetted bele egy-egy kurzus teljesítésébe, akkor annál többet kell magadtól, otthon bepótolni.

Idegen nyelvből is érdemes felkészülni, ha nem alapkészség szintjén megy. A legtöbb IT cég külföldi partnerekkel dolgozik együtt, így elengedhetetlen az idegennyelv-tudás, amit interjú alatt tesztelni is szoktak. Gyakornokként általában nem nagy probléma, ha nehezen, vagy döcögve megy, de ez cég függő. Viszont a legrosszabb az, ha előkerül az idegen nyelv és teljesen leblokkolsz, semmit se tudsz mondani. Én azt szoktam kérdezni a jelentkezőkről, hogy meséljenek egy kicsit magukról, mit szoktak csinálni a szabadidejükben.

Az interjúra illik elegánsan megjelenni, de túlzásba sem kell vinni, business casual bőven megfelel. Ha online az interjú és van webkamerád, akkor egy ing bőven elegendő.

Az interjún

Az interjúk általában több szekcióból szoktak állni. A három fő szekció a HR rész, a szakmai és a bértárgyalás rész. Ez cégtől függően lehet akár 3db külön interjú is, vagy egy nagy. Meghíváskor tájékoztatnak a felépítésről.

A HR rész a jelentkező bemutatkozása, a cég bemutatása és nem utolsó sorban a pozíció leírása. Ez egy általános ismerkedős rész, általában maximum 30 percet vesz igénybe. Persze ennél lehet hosszabb is, ez függ a cégtől is. A második rész a szakmai, ahol általában egy tapasztalt fejlesztővel beszélgetsz el. A legfontosabb, hogy ez nem egy egyetemi vizsga, ahol a professzor kérdez, hanem egy párbeszéd két leendő kolléga között. Ezért a legrosszabb amit tenni tudsz, az az, hogy leblokkolsz és nem válaszolsz a kérdésekre, mert félsz, hogy hülyeséget mondasz vagy mert nem jut eszedbe a pontos szó, amit használni szeretnél. Nem az a lényeg, hogy mit nem tudsz, hanem az, hogy mit és ezt megmutasd. Ha nem vagy biztos a dologban, akkor is mond el a gondolataidat. Ha nem érted a kérdést pontosan, akkor kérdezz vissza, hogy pontosan mire is gondolt a kérdező.

Valaki programozásban való jártasságát program írás közben lehet megnézni. Ezért számíts arra, hogy egy egyszerűbb példát kell megoldanod az interjún. Ez, ha személyesen van az interjú, akkor általában táblán kód írása vagy papíron kód írása. Online esetben ez legrosszabb esetben egy jegyzettömbe írás. Ilyenkor programozás közben nem gond, ha hibákat vétesz, senki se ír elsőre tökéletes kódot és nem is ezt figyelik. Ha feladatot kell megoldanod, akkor amit figyelünk, az a problémához való hozzáállásod, hogy hogyan oldanád azt meg. Ezért ha kódot írsz, akkor folyamatosan beszélj közben és mond, hogy mit is csinálsz.

Ha elakadtál valahol, vagy nem jut eszedbe éppen, hogy hogyan kellene, akkor is hangosan gondolkozz, mert sokkal fontosabb, hogy betekintést nyerjenek a gondolkodásodba, mint az, hogy tökéletes kódot írjál, amit nem tudsz elmagyarázni. Ez azért fontos, mert ha nem tudod elmagyarázni a kódod másnak, akkor az azt a benyomást kelti, hogy nem igen érted, hogy mit is csinálsz.

A szakmai elvárások, hogy mit várnak el egy gyakornoktól, eltérőek lehetnek. Általában csak egy nagy elvárás szokott a gyakornokkal szemben lenni: akarjanak fejlődni és tanulni. Ezen a szinten nem a tökéletes válaszok a lényegesek, hanem inkább az, hogy meg tudd győzni az interjúztatókat, hogy tényleg te vagy a tökéletes jelölt. Itt megjegyzem, a fordítottja is igaz. Minden állásinterjú egy kétirányú beszélgetés. Neked meg kell győznöd a munkaadót, hogy te vagy a tökéletes jelölt, a munkaadónak pedig át kell adnia az interjún való viselkedésével, hogy ahova jelentkeztél, az egy kulturált cég, ahol érdemes dolgoznod.

Ha a szakmai részt teljesítetted és szimpatikus voltál a cégnek, akkor jön a bértárgyalás része. Itt megmondják, hogy mennyit tudnak ajánlani az adott pozícióra neked. A bérigényed még az első interjú kapcsán vagy előtte telefonon egyeztetéskor megkérdezik. Itt fontos, hogy mindig bruttó bérről beszélünk. Ha nem tudod fejből, hogy mennyi a bruttója annak, amit keresni szeretnél, akkor kösd ki, hogy ez egy nettó igény. Kellemetlen meglepetésektől tud megmenteni. Persze jogos kérdés, hogy mennyi az annyi? Ez nagymértékben függ a várostól, a technológiától és a munkától és a piaci helyzettől.

Interjú előtt tájékozódj a bérekről több forrásból is. Itt megjegyezném, hogy sok cikk valójában fizetett promóció irreális bérekkel. A realitás azonban az, hogy az ilyen cikkekben szereplő számok igencsak torzítottak vagy legjobb esetben is sarkalatosak. Gyakornokként és kezdőként nem fogsz annyit keresni, mint amennyi ezekben átlagnak szerepeltetve van, de persze vannak kivétek. Viszont ha több hirdetést és fórumot végigbújsz, akkor nagyjából megkapod, hogy mi a reális bérigény a tudásodhoz.

Kudarc vagy siker?

Ha minden jól ment, akkor van egy gyakornoki állásod 🙂

Előfordulhat természetesen, hogy nem felelsz meg az interjún.  Ekkor sem kell kétségbe esni, mivel nyertél egy tapasztalatot. Ha elsőre tapasztalatlanul interjúzol, akkor valószínűleg nem az lesz életed legjobb interjúja, de tudsz belőle tanulni a következőre, hogy még egyszer ne kövesd el ugyanazokat a hibákat. Ezért a sikertelen interjú is siker, csak egy másik cég másik pozíciójához.