Linux alapok

Unix-szerű rendszerek esetén egy parancssori parancs általános felépítése a következő:

parancs neve kapcsolók fájlok

A kapcsolók olyan paraméterek, amelyek kötőjellel (-), vagy dupla kötőjellel (--) kezdődnek. A - jeles kapcsolókat rövid nevű kapcsolóknak nevezik, mivel ezek általában 1-2 karakterből állnak.

A -- jeles kapcsolók hosszú nevűek. Ezen kódolási konvenció nem minden programra jellemző, nincs univerzális szabvány. Ezért egy új parancs használata előtt érdemes áttekinteni a használati utasítását.

Az összes Linuxos parancsértelmező kis – és nagybetű érzékeny. Tehát a hello.txt és Hello.txt két különböző fájlt jelent az operációs rendszer számára.

Elektronikus használati utasítás minden parancssoros programhoz elérhető. Erre a man parancs szolgál, amely megjeleníti az argumentumnak megadott program dokumentációját. A dokumentum megjelenítőből a q gomb megnyomásával lehet kilépni.

Elérési útvonalakban használhatóak speciális rövidítések is. Ezek:

Rövidítés	Jelentése
~	A bejelentkezett felhasználó saját mappáját jelenti.
.	Aktuális könyvtár, amiben vagyunk.
..	Aktuális könyvtártól eggyel feljebb lévő könyvtárat jelenti.
–	A konzol bemenetet jelentő fájl. 1

Linux rendszerek esetén sok parancsértelmező közül választhatunk, azonban az általánosan elterjedt értelmező, amit rengeteg rendszer alapértelmezetten kínál, az a Bash.

A Bash ugyanazokat az operátorokat ismeri, mint amelyek ismertetésre kerültek a Windows beépített CMD parancssora esetén, de van egy hasznos kiegészítés. Ha egy parancsot & karakterrel zárva indítunk el, akkor az a program a háttérben fog futni. Így eközben a terminálon tudunk mást csinálni. Példa:

program &

Gyorsbillentyűk

Alapvetően egy parancssoros rendszert kezelni nem annyira kényelmes, mint mondjuk kattintgatni egy grafikus felületen. Ezért a Bash alkotói igyekeztek mindent megtenni, hogy kézen fekvő, kényelmes legyen a shell használata. Ez azt jeleni, hogy számos gyorsbillentyű van beépítve a rendszerbe:

Billentyű	Hatása
TAB	Fájl – és mappanév automatikus kiegészítése.
CTRL+A	Az aktuálisan gépelt parancssor elejére teszi a kurzort.
CTRL+E	Az aktuálisan gépelt parancssor végére teszi a kurzort.
CTRL+L	Képernyő törlés, hasonlóan működik, mint a clear parancs.
CTRL+H	Ugyanazt az eredményt produkálja, mint a Backspace gomb.
CTRL+R	Az előzőleg begépelt parancsok közötti keresést teszi lehetővé.
CTRL+W	A kurzor után álló szó törlése.
CTRL+T	Kurzor előtt álló utolsó két karakter cseréje.
ESC+T	Kurzor előtt álló utolsó két szó cseréje.
ALT+F	Aktuális sorban a következő szóra mozgatja a kurzort.
ALT+B	Aktuális sorban az előző szóra mozgatja a kurzort.

A CTRL+Ckombinációval az aktuálisan futó folyamatot megszakítja, majd a vezérlést visszaadja a parancsértelmezőnek, míg a CTRL+K segítségével az éppen futtatott folyamatot megállítva a háttérbe küldi. A folyamat ekkor nem ér véget, csupán felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett parancs az fg parancs segítségével hozható ismételten előtérbe.

Fájlrendszer

A Unix rendszerek, köztük a Linux is hierarchikus felépítésű fájlrendszert alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nincsenek meghajtó betűjelek, hanem minden egy fában van, ami a / gyökér mappából indul ki. A további meghajtók (USB, hálózat, stb…) csatlakoztathatóak a fa bármely pontjába.

A Linux rendszerek ext fájlrendszereket használnak. Ezek közül a leggyakoribb jelenleg az ext4, amely egy modern, gyors és megbízható fájlrendszer. FAT és NTFS támogatás is elérhető, de ezen fájlrendszerekre nem telepíthető Linux rendszer

Fájrendszer mappák

Útvonal	Leírás
/	Gyökérkönyvtár, minden innen indul
/bin	Alapvető bináris programok
/boot	Rendszerindításhoz szükséges fájlok
/dev	Eszközfájlok (pl. lemezek, portok)
/etc	Rendszerkonfigurációs fájlok
/home	Felhasználói könyvtárak
/lib	Alapvető megosztott programkönyvtárak
/media	Csatolt külső eszközök (pl. USB)
/mnt	Ideiglenes csatolási pontok
/opt	Opcionális, harmadik féltől származó szoftverek
/proc	Folyamat- és rendszerinformációk (virtuális)
/root	Rendszergazda (root) felhasználó könyvtára
/run	Folyamatok és rendszer futásidejű adatai
/sbin	Rendszergazdai bináris programok
/srv	Szolgáltatásokhoz tartozó adatok
/sys	Rendszermag és hardver információk (virtuális)
/tmp	Ideiglenes fájlok
/usr	Másodlagos programok, könyvtárak, dokumentációk
/usr/bin	Felhasználói programok
/usr/sbin	Rendszergazdai programok
/usr/lib	Megosztott programkönyvtárak
/var	Változó adatok (logok, spool, cache)

SSH

Az SSH a Secure Shell hálózati protokoll rövidítése. Az SSH számítógépek közötti titkosított kommunikációt tesz lehetővé és leggyakrabban arra használjuk, hogy távoli gépekhez (szerverekhez) biztonságosan hozzáférjünk és parancsokat futtassunk rajtuk.

Használatához két dolog kell: Egy távoli szerver engedélyezett SSH szolgáltatással és egy kliens. A kliens a legtöbb Linux rendszeren alapértelmezetten megtalálható, illetve Windows esetén a Windows 10 1803-as frissítése óta alapértelmezetten telepítve van.

SSH kulcspár generálása

Az SSH használatához először egy kulcspárt kell generálnunk. Ezt a ssh-keygen -t ed25519 -C "sajat@email.com" parancsal tudjuk megtenni. Az ed25519 egy eliptikus görbe alapú kulcstípus. RSA kulcs esetén legalább 4096 bitet alkalmazzunk. RSA kulcs generálása: ssh-keygen -t rsa -b 4096 -C "sajat@email.com"

A parancs kiadása után:

• Kérni fogja a fájl nevét (nyomj Enter-t az alapértelmezett elfogadásához).
• Kérhet jelszót a kulcshoz (opcionális, de ajánlott).

Publikus kulcs átmásolása a szerverre

ssh-copy-id felhasznalo@cel.szerver.hu

Ez automatikusan hozzáadja a publikus kulcsodat a szerveren a ~/.ssh/authorized_keys fájlhoz.

Ha az ssh-copy-id nem elérhető:

1. Másold vágólapra a publikus kulcs tartalmát: cat ~/.ssh/kulcsnév.pub
2. Jelentkezz be a szerverre jelszóval: ssh felhasznalo@cel.szerver.hu
3. Illeszd be a kulcsot a szerveren a ~/.ssh/authorized_keys fájl végére: nano ~/.ssh/authorized_keys

Tags Alapok, Bash, Fájlrendszer, Linux, Mappák, ssh