A program a Build menübÅ‘l fordÃtható le a Build Solution parancs segÃtségével. Ez a teljes Solutionben található összes projektet lefordÃtja. Ha csak egy projektet szeretnénk lefordÃtani, azt a Solution Explorer-bÅ‘l tudjuk megtenni úgy, hogy jobb kattintunk a projekten, majd a Build parancsot választjuk.
Ha mindent jól csináltunk, akkor az Output ablak megjelenik, ahol a fordÃtás eredményérÅ‘l tájékozódhatunk.
A projekt a Debug menübÅ‘l indÃtható el. Két indÃtási lehetÅ‘ségünk is van. Vagy hibakeresÅ‘ üzemmódban indÃtjuk el (Start Debugging) vagy hibakeresés nélkül (Start Without Debugging).
A hibakeresés opció különösen akkor hasznos, ha nem tudjuk, hogy a programunk pontosan mit csinál. Ebben az üzemmódban lehetőségünk van elhelyezni törési pontokat, amit ha elér a program futása közben, akkor átvált lépésenkénti végrehajtásra. A lépésenkénti végrehajtásban az egyes lépések lefutása előtt lehetőségünk van elemezni a program működését.
Jelen alkalmazás esetén viszont nem sok értelme van a hibakeresÅ‘ üzemmódnak, mivel semmi érdekeset nem csinál az alkalmazás. Ezért a Start Without Debugging menüt válasszuk. Ennek hatására elindul a programunk, ami kiÃrja a korábban bevitt szöveget.
A HibakeresÅ‘ mód és a nem hibakeresÅ‘ indÃtás között a fÅ‘ különbség jelenleg az, hogy ha a program kód végén nem lenne ott az a bizonyos Console.ReadKey() utasÃtás, akkor nem hibakeresÅ‘ módban azonnal kilépne a programunk, amint kiÃrta az üzenetet.
A Hibakereső mód akkor hasznos, ha lépésenként szeretnénk végehajtani a programunkat. Lépésenkénti végrehajtás esetén sorról sorra történik a program végrehajtása. A sorok közötti váltást mi tudjuk szabályozni.
Ennek az üzemmódnak az aktiválásához a kódunkban el kell helyezni egy töréspontot. A töréspont (breakpoint) fogja a hibakeresÅ‘t (debugger) arra utasÃtani, hogy ezen pont elérése után lépésenkénti üzemmódba váltson. Töréspontot úgy tudunk elhelyezni, hogy a kiválasztott sorban a sor száma melletti bal területen kattintunk.
A törésponttal megjelölt sor piros szÃnnel lesz kiemelve és a sor számozása elÅ‘tt egy piros kör lesz látható.
Ezután, ha Debug üzemmódban indÃtjuk el a programunkat, akkor a Hello World sor kiÃrásakor megáll a programunk, közben a Visual Studio elrendezésünk is megváltozik. Ezt az elrendezést hÃvjuk Debug nézetnek.
A legfontosabb itt jelen esetben, hogy az eszköztár átalakul, illetve a Debug menü is. Megjelenik három új parancs. Ezek:
-
Step Into – Ha az utasÃtás függvény, akkor a függvény hÃvásba belelép és lépésenként tudjuk az adott függvényt végrehajtani.
-
Step Over – Végrehajtja az utasÃtást és a következÅ‘ sorba lép.
-
Step Out – Ha az utasÃtásunk függvény, és a Step Into parancs segÃtségével beleléptünk a végrehajtásába, akkor ezen parancs segÃtségével kiléphetünk a függvény végrehajtásából és visszaugorhatunk az eredeti hÃvási helyre.
.NET Script
A .NET 10 egyik újdonsága az, hogy a C# alkalmazható szkriptnyelvként is. A .cs kiterjesztésű forráskódunkat közvetlenül futtatni tudjuk a dotnet parancs segÃtségével és Linux/Mac/Git Bash esetén a shell bang header is támogatott, ami azt jelenti, hogy ha .sh kiterjesztést adunk a fájlunknak és a #!/usr/bin/env dotnet sorral kezdjük, akkor futtatható shell szkriptet kapunk a bashbÅ‘l:
#!/usr/bin/env dotnet
Console.WriteLine("Hello World!");
futtatása:
chmod +x hello.sh
./hello.sh
A chmod parancs kiadása a futtatási jog beállÃtásához szükséges. A mellékletek szekcióban a leggyakoribb Linux parancsokról található egy segédlet.