JSON oszlopok

A legtöbb modern relációs adatbázis rendelkezik már JSON támogatással, ami lehetőséget ad arra, hogy a tábla oszlopaiban JSON dokumentumokat tároljunk és ezekre szűrjünk úgy, mintha a tábla részei lennének. Ezzel a megoldással ötvözhető a racionális és a dokumentum alapú adatbázisok előnye.

Az Entity Framework a 7.0-tól támogatja ezen funkciót agnosztikus módon, vagyis nem kell, hogy a DB natívan tudja a funkciót. Azon DB megoldások esetén, ahol ez natívan nem támogatott, ott az Entity Framework oldja ezt meg. De milyen előnye is van a hibrid tárolásnak?

Tételezzük fel, hogy rendelések adatait kell tárolnunk. Minden rendeléshez tartozik egy számlázási és egy szállítási cím. Ideális esetben ezek megegyeznek, de előfordulhat, hogy nem, vagyis két címet kell tárolnunk. A cím pedig egy összetett típus. Rendelkezik utca, házszám, irányítószám, város és ország azonosítóval. Ennek a modellezéséhez a normalizálás szabályait betartva külön táblát kellene felvennünk a címek tárolásához, aminek az elemeire a rendelés táblából egy külső kulcs segítségével hivatkoznánk.

Ez azt jelentené, hogy olvasáskor minimum két táblából kellene lekérdeznünk join művelet segítségével, ami bonyolítja a lekérdezéseket. A nagyobb baj viszont akkor van, ha többet olvassuk az adatbázist, mint írjuk. Ebben az esetben minél több táblánk van, annál lassabban tudunk olvasni, hiszen több tábla adatát kell beolvasnia a rendszernek.

És akkor még a változásokról nem is beszéltünk. Mi van akkor, ha a rendszerünk szállít külföldre is, ahol egy más címformátum alkalmazott?

Ez csak egyetlen egy alkalmazási terület, de alapvetően összetett típusok modellezése esetén jön jól a JSON támogatás.

Nézzünk egy példát. Tételezzük fel, hogy a szerzőt ki szeretnénk egészíteni kapcsolati adatokkal, amit az alábbi módon modellezünk:

public class ContactDetails
{
    public Address Address { get; set; } = null!;
    public string? Phone { get; set; }
}

public class Address
{
    public string Street { get; set; }
    public string City { get; set; }
    public string Postcode { get; set; }
    public string Country { get; set; }
}

public class Author
{
    public int Id { get; set; }
    public string Name { get; set; }
    public ContactDetails Contact { get; set; }
}

Ebben a modellben ez tradicionálisan három táblát jelentene. Azonban ha azt szeretnénk elérni, hogy az Author táblában a ContactDetails egy JSON oszlop legyen, akkor az OnModelCreating-ben a DBContext esetén az alábbi konfigurációt kell megadnunk:

protected override void OnModelCreating(ModelBuilder modelBuilder)
{
    modelBuilder.Entity<Author>().OwnsOne(
        author => author.Contact, ownedNavigationBuilder =>
        {
            ownedNavigationBuilder.ToJson();
            ownedNavigationBuilder.OwnsOne(contactDetails => contactDetails.Address);
        });
}

Az OwnsOne vagy OwnsMany a kapcsolat típusát konfigurálja, hogy egy az egyhez vagy egy a többhöz kapcsolatról beszélünk. A ToJson hívás azt jelzi, hogy az összerendelés JSON tárolással történjen.

Ezt követően lekérdezésekben és mentésekkor nincs mit módosítanunk, ugyan úgy működnek a lekérdezések, mint eddig, csak a háttérben bizonyos oszlopok JSON objektumok formájában tárolódnak.