A DES szabvány használatával a könyv nem foglalkozik, mivel elavultnak tekinthetÅ‘ az AES megjelenése óta, illetve nem utolsó sorban nem biztonságos. A DES-el titkosÃtott adatok visszafejthetÅ‘ek. Utódai a 3DES és TripleDES biztonságosnak monthatóak, azonban itt a biztonság a legtöbb esetben a rossz használatból adódóan nem garantálható. Azonban ahhoz, hogy megértsük, hogy mi vezetett az AES megalkotásához és miért pont olyan lett a szabvány amilyen elméleti szinten foglalkoznunk kell a DES-el és utódaival is.
A DES, mint szabvány 1976 óta létezik. A neve mozaikszó, ami a Data Encryption Standard-et rövidÃti. Az 1970-es években már több algoritmus létezett a titkosÃtásra, azonban közös szabvány nem volt. A káosz megelÅ‘zése miatt az NBS (A mai NIST elÅ‘dje) pályázatot Ãrt ki egy szabványosÃtandó algoritmusra.
A pályázat a következő feltételeket támasztotta az algoritmussal szemben:
- Nyújtson magas szintű biztonságot.
- Egyszerű felépÃtésű, könnyen megérthetÅ‘ legyen
- A biztonság csak a kulcstól függjön, ne az algoritmustól
- Gazdaságosan alkalmazható legyen elektronikus eszközökben
Az IBM a Lucifer nevezetű algoritmusával nevezett, amit még az 1970-es évek elején kezdtek fejleszteni. Eredetileg ez egy 128 bites titkosÃtás volt 128 bites blokk mérettel. A pályázatot végül az IBM nyerte az algoritmusával, de ez végül csak alapul szolgált a szabványosÃtandó algoritmusnak, mivel az NSA módosÃtotta.
A végeredmény egy teljesen nyÃlt szabvány lett, aminek az algoritmusát bárki megismerheti. A DES 64 bites titkosÃtás, ami 64 bites blokkal dolgozik. Viszont a kulcs valójában csak 56 bites, mivel minden kulcs byte utolsó bitje paritás ellenÅ‘rzésre szolgál.
Az algoritmus bitszintű műveletekkel dolgozik, ami előnyös, mert hardverből könnyen implementálható.
A szabványt kezdetben bizalmatlanul fogadták, mivel a bitek számának felezése az eredeti kulcstér 99,6%-át eldobta. Ez a bizalmatlanság egyfajta céltáblát tett az algoritmusra és folyamatosan próbálták megtörni. Ezért a szabványt 5 évente felülvizsgálták biztonság szempontjából, egészen 1997-ig, amikor először sikerült megtörni.
Az 1990-es évek elején fejlÅ‘dött annyit a kriptográfia, hogy be tudták bizonyÃtani, hogy egy kulcs 237-238-on ismert bemenet és ismert kimenet mintából kitalálható. Ez alapján már 1991-ben terveztek cél gépet a DES feltörhetÅ‘ségének bizonyÃtására, de a gép sosem épült meg pénzhiány miatt. A gép megépÃtésének költségét akkoriban 1 millió dollárra (2022-es árfolyamon 2,15 millió dollár) becsülték.
Ez a gép elméletben 3,5 óra alatt tudott volna kitalálni egy titkosÃtott adathoz tartozó kulcsot. Azonban a technológia fejlÅ‘désének köszönhetÅ‘en 1997-ben az EFF1 alapÃtvány által megrendelt Deep Crack gép egy kulcsot 4-5 nap alatt meg tudott szerezni a bonyolultságtól függÅ‘en. Akkori árfolyamon a gép 250 ezer dollárba (2022-es árfolyamon 461,48 ezer dollár) került.
A gép 1856db egyedi tervezésű processzort tartalmazott, amit 29 alaplapra szereltek. A külön alaplapok mai terminológiával külön szálnak feleltethetőek meg. Ennek eredményeként a gép másodpercenként 90 milliárd kulcsot tudott kipróbálni.
Újra biztonságos DES
A feltörésnek köszönhetÅ‘en égetÅ‘ fontosságú volt a rendszer újra biztonságossá tétele. A legegyszerűbb módszer, amire ilyen esetben gondolhatunk a dupla titkosÃtás, vagyis a már titkosÃtott adatot újra titkosÃtjuk egy új jelszóval.
NaÃv módon feltételezhetnénk, hogy ez megduplázza a kulcsméretet 112 bitre. A valóság azonban az, hogy Ãgy csak egy 57 bites titkosÃtást kapunk, köszönhetÅ‘en annak a ténynek, hogy az egyik kör megfejtÅ‘ kulcsa a másik kör titkosÃtó kulcsa.
Éppen ezért a dupla DES ötlete gyorsan elvetésre került. Helyette a már IBM által 1979-ben javasolt három körös DES került bevezetésre.
Attól függően, hogy hány jelszónk van, beszélhetünk Tripla DES-ről, illetve a 3DES algoritmusról. A Tripla DES esetén 3 körben 3db különböző jelszót alkalmazunk, ami végeredményben 168 bit biztonságot jelent.
A 3DES esetén három körben 2db jelszót alkalmazunk úgy, hogy az elsÅ‘ és a harmadik körben a jelszó megegyezik. Ez egy 112 bites titkosÃtást eredményez.
Problémák és valódi alternatÃva
A 3DES és Tripla DES alkalmazása megoldotta a biztonság problémáját olcsón. Viszont a DES eleve az 1970-es évek hardveres megvalósÃtására lett tervezve, ami az 1990-es évek gépein szoftverbÅ‘l eléggé lassan működött, ami a három kör miatt 3x lassabb lett. Éppen ezért a DES valódi utódja az AES szabvány lett.
A 3DES és Tirpla DES hozadéka azonban, hogy a legalább három körös páratlan számú titkosÃtással bármelyik algoritmus újra biztonságossá tehetÅ‘, ha a sebesség nem döntÅ‘ tényezÅ‘.
-
Az Electronic Frontier Foundation egy nemzetközi non-profit digitális jogi csoport, amit az internetes polgári szabadságjogok elÅ‘mozdÃtása érdekében hoztak létre. – https://www.eff.org/↩