Az elkészült alkalmazásunk egyértelmű továbbfejlesztési ötlete, hogy készítsünk hozzá egy minimális UI-t. Ez lényegében bármilyen technológiával készülhet, ami REST API és HTTP fogyasztására képes. A C# és .NET vonalnál maradva ez történhetne akár Blazor segítségével vagy MAUI-val is. Backend vonalon maradva egy továbbfejlesztési ötlet lehet az URL-ek biztonságának ellenőrzése. Ez egy hasznos funkció, hiszen sok […]
A LINQ to Objects az IEnumerable<T> és IEnumerable interfészeket megvalósító (foreach ciklussal bejárható) kollekciók esetén működnek. A megvalósítás a System.Linq névtérben kapott helyet, amit alapvetően nem kell használatba vennünk, mert ha egy új osztályt készítünk sablon alapján Visual Studio-ban, akkor alapértelmezetten használatba lesz véve. A LINQ két szintaxissal is használható: metódusok láncolataként (Lambda szintaxis), amelyeknek […]
Adott egy adathalmazunk, mondjuk egy tömb. A benne tárolt elemeket sorba szeretnénk rendezni. Ez esetben a legegyszerűbb algoritmus, amit választhatunk, az a cserés rendezés. Ennek a lényege az, hogy a tömb elemeit egymással összehasonlítjuk. Ha a tömb soron következő eleme nagyobb az utána következőnél, akkor megcseréljük őket. Ahhoz, hogy a tömb rendezett állapotba kerüljön, N […]
A minimum kiválasztásos rendezés alapötlete a minimum keresést használja fel. A rendezendő tömbben megkeressük a legkisebb elemet, majd ezt helyezzük a legelső indexre. Ezt kihagyva ismét megkeressük a legkisebb elemet, amit aztán a második helyre teszünk, majd egészen addig ismételjük a folyamatot, amíg a tömb végére nem érünk. Az optimalizációnak köszönhetően a cserés rendezésnél gyorsabb […]
Az algoritmus a nevét onnan kapta, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a pezsgőspohárban szállnak felfelé a buborékok, a rendezés során is minden egyes menetben a fennmaradó elemek közül a legnagyobbat “áramoltatjuk fel” a tömbszelet végére, tetejére. A rendezés során a tömb fennmaradó részén végighaladva az egymás utáni szomszédos elemeket összehasonlítjuk, és ha szükséges, megcseréljük őket, hogy […]
A beszúró rendezés nevét onnan kapta, hogy a működése leginkább a kártyalapok egyenként való kézbe vételéhez és a helyükre igazításához hasonlítható. Vesszük a soron következő elemet, és megkeressük a helyét a tőle balra lévő, már rendezett részben, majd a kereséssel párhuzamosan a nagyobb elemeket rendre eggyel jobbra mozgatjuk. Az aktuális elemet egy segédváltozóban tároljuk, mert […]
Nevét a feltalálójáról, Donald Shell-ről kapta, aki a módszert 1959-ban találta ki. Ez nem egy új módszer, hanem több, már megismert módszerhez illeszthető optimalizáció. Az alapelv az, hogy sokat javíthat a rendezésen, ha először az egymástól nagy távolságra lévő elemeket hasonlítjuk, cseréljük, mert így az egyes elemek gyorsabban közel kerülhetnek a végleges helyükhöz. A módszer […]
A merge vagy magyar nevén összefűzéses rendezés egy olyan rendezési algoritmus, ami az „oszd meg és uralkodj” elvet alkalmazza. Az algoritmus előnye, hogy mindig O (n log n) futási idővel rendelkezik, még a legrosszabb esetben is. Az algoritmus a bemeneti tömböt kettéosztja két kisebb részre, egészen addig, amíg minden rész csak egyetlen egy elemet tartalmaz. […]
A rendezés hasonlít az ókori oszd meg és uralkodj mondáshoz. A rendezés elve rekurzív. Két részre osztjuk a rendezendő sorozatot úgy, hogy az egyik rész minden eleme kisebb a másik rész összes eleménél. A két részre pedig külön-külön ismételjük meg az előbbi lépést, míg mindkét rész 0 vagy 1 elemű lesz. A feldolgozási művelet egy […]