Menu

Programozás

Monádok

A monád tervezési minta egy olyan funkcionális programozási minta, amely lehetÅ‘vé teszi a mellékhatások kezelését és a számítások szerkezetének kontrollált módon történÅ‘ végrehajtását. A mellékhatások a programok olyan viselkedéseit jelentik, amelyek túlmutatnak a számítási eredményen, vagyis változtatják a program állapotát vagy hatással vannak a környezetére. A monádokat általában egymásba ágyazott típusokként definiálják. Minden monádtípus két […]

Tovább

Párhuzamos programozás alapok

Már az 1970-es években, a Unix megjelenésekor igény mutatkozott arra, hogy egy számítógép több programot tudjon futtatni egymás mellett. Ennek következtében születtek meg a többfeladatos (multitasking) operációs rendszerek és velük együtt a többszálú programozás és annak a problémaköre. A többfeladatos operációs rendszerek egyszerre képesek több feladat végrehajtására. Ehhez több trükköt is alkalmaznak, de alapvetÅ‘en a […]

Tovább

Aszinkron programozás – async/await

Tételezzük fel, hogy van egy grafikus alkalmazásunk, amiben van egy hosszú ideig futó kódrészlet. Ebben az esetben, amíg a kód fut, a programunk fÅ‘ szála blokkolt állapotban van, arra sem jut ideje az alkalmazásnak, hogy érzékelje a felhasználói beavatkozásokat. Ebben az esetben látszólag lefagyott állapotba kerül a program. A megoldás itt az lenne, hogy a […]

Tovább

Párhuzamosítás

Az eddigiekben arról volt szó, hogy hogyan is készítünk szálakat és hogyan menedzseljük azok életciklusát. Ezen ismereteket felhasználva már párhuzamosíthatnánk algoritmusokat, hogy gyorsítsuk azok futási idejét, de miért tennénk ilyet? Mármint manuálisan megírni azt, hogy mondjuk egy ciklus feldolgozását szétosszuk kettÅ‘ vagy több szálra nem biztos, hogy a legjobb ötlet két okból. Az egyik ok, […]

Tovább

Generikus programozás

A generikus programozási modell típus független programozást tesz lehetÅ‘vé, ami nagyon jól jön, ha adattárolási szerkezetekrÅ‘l beszélünk. A tárolási szerkezeteknél a tárolt adat típusa nem igazán lényeges, mivel a tárolási algoritmusok és az adatkezelÅ‘ mechanizmusok nem függenek a tárolt adatok típusától, így ennek segítségével a tárolási mechanizmusok általánosíthatóak bármilyen típusra. Természetesen az általánosítás megoldható lenne […]

Tovább

A konzol programozása

A .NET keretrendszerben a Konzol implementációját a Console statikus osztály (késÅ‘bb lesz róla szó) valósítja meg. Ezen objektum metódusain keresztül tudunk beolvasni, kiírni és kommunikálni a felhasználóval. Ebben a szekcióban az osztály fontosabb metódusait részletezem. Mivel a keretrendszer folyamatosan fejlÅ‘dik, az aktuális Konzol implementáció dokumentációja az MSDN (Microsoft Developer Network) megfelelÅ‘ szekciójában található meg: https://msdn.microsoft.com/en-us/library/system.console%28v=vs.110%29.aspx […]

Tovább

Terminál programozás

A Console osztály lehetÅ‘séget ad számunkra, hogy az alkalmazásunkat futtató terminálban szövegeket tudjunk megjeleníteni. Nagyon sokáig a Windows és a Unix rendszerek terminál implementációja eltért. Ennek okai a visszafelé kompatibilitásban keresendÅ‘ek. A Unix kezdetektÅ‘l fogva egy olyan operációs rendszer volt, amit olyan gépekre szántak, ahol a memória mérete legalább pár megabyte-ban mérhetÅ‘, ezért a készítÅ‘knek […]

Tovább

Néhány gondolat a programozásról

Anno, mikor elÅ‘ször programozni tanultam, akkor pár alapszabályt minden könyv, minden tanárom a fejembe vert. Ezek azok a szabályok, amit a saját érdekében mindenkinek be kellene tartania programkészítés közben. A feltételes mód nem tévedés. Nem fog senki a fejünkhöz fegyvert szorítani, hogy tartsuk be a szabályokat, de hosszútávon nem fog ártani. Az itt ismertetett modellt […]

Tovább