Ahogy a LINQ bevezetőben szó volt róla, a LINQ használható SQL rendszerek esetén is a megfelelő kapcsolódási felülettel, de mégis hogy lesz C# kódból SQL kód, amit majd az adatbázis végrehajt? Emögött az Expression1 osztály és az IQueryable2 felület áll. A LINQ szolgáltatóknak implementálniuk kell ezt a felületet. Ez a felület egy LINQ kérésből készült […]
A modern funkcionális nyelvek alapja az immutable (nem változtatható) típus. Több előnye is van, ha egy osztály immutable. Az ilyen objektumok biztos, hogy probléma nélkül használhatóak egy több szálú környezetben, mivel az osztály létrehozása után nem módosítható. Ezért nem kell azon aggódnunk, hogy két párhuzamosan futó szál, ami használja az osztályunkat, inkonzisztens állapotot lát/eredményez. Ennek […]
A szál a többszálasítás legerősebb és legkomplexebb eszköze a keretrendszerben. A Task Parallel Library (TPL) bemutatkozásával a szálak használata mondhatni elavult megoldásnak számít. Azonban előfordulhat, hogy mégis csak szimpla szálakra van szükségünk, illetve mondhatni elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a TPL tárgyalásánál a szálak működésével. A Thread a legkisebb építőeleme egy folyamat (processz) futásának. A keretrendszer […]
A kódunkat alapvetően az eddig tanultak alapján, szálak bevonásával tudjuk párhuzamosítani. Ez azonban sok esetben nem kényelmes. Főleg akkor nem, ha ugyan azt a műveletet szeretnénk elvégezni több, ugyanolyan formájú adaton (például egy kollekció elemein), úgy hogy ezek a műveletek függetlenek egymástól. Ennek a feladatvégrehajtásnak van egy előnye, miszerint az adatpárhuzamos feladatoknál nem kell zárolni. […]
Programjaink fejlesztése során előbb-utóbb adódni fog a helyzet, hogy több futtatható fájlban is fel szeretnénk használni ugyanazt a kódrészletet. Ebben az esetben célszerű az ilyen kódrészleteket kiszervezni egy osztálykönyvtárba. Az osztálykönyvtár hasonló az eddig készített futtatható fájljainkhoz, azonban ezek a fájlok nem .exe kiterjesztést fognak kapni, hanem .dll kiterjesztésű fájlokká fordulnak. Osztálykönyvtárakat készíthetünk mi magunk […]
A .NET Standard a keretrendszerek közötti átjárhatóságot hivatott biztosítani. Ha például egy osztálykönyvtár kompatibilis a .NET standard 2.1-es verziójával, akkor az azt jelenti, hogy minden olyan .NET keretrendszeren működőképes lesz, amely támogatja ezt a szabványt. Éppen ezért saját osztálykönyvtár készítésekor érdemes .NET Standard alapon elkészíteni az osztálykönyvtárunkat, hogy később könnyebb legyen adaptálni újabb keretrendszerekre. A […]
Kód fejlesztése közben adódhat a szituáció, hogy a beépített kivételosztályok közül egy sem specifikálja igazán a probléma jellegét, amit le szeretnénk kezelni egy kivétel dobásával. Ebben az esetben célszerű egy saját típusú kivételt bevezetni. Ez nem bonyolult feladat, de néhány dologra ügyelni kell. A saját kivételosztályunknak elnevezés szempontjából követnie kell a .NET keretrendszer nevezéktanát. Ez […]
A .NET keretrendszerben a Konzol implementációját a Console statikus osztály (később lesz róla szó) valósítja meg. Ezen objektum metódusain keresztül tudunk beolvasni, kiírni és kommunikálni a felhasználóval. Ebben a szekcióban az osztály fontosabb metódusait részletezem. Mivel a keretrendszer folyamatosan fejlődik, az aktuális Konzol implementáció dokumentációja az MSDN (Microsoft Developer Network) megfelelő szekciójában található meg: https://msdn.microsoft.com/en-us/library/system.console%28v=vs.110%29.aspx […]
Ahhoz, hogy érdekes programokat kreáljunk, szükségünk van a felhasználók interakciójára. Ehhez pedig adatokat kell bekérnünk a konzolról. A Konzol kétféle beolvasást is biztosít a Read és ReadLine metódusok segítségével. Általában a ReadLine metódust szoktuk alkalmazni, mivel ez soremelésig (Enter gomb lenyomásáig) olvas szöveget. Viszont ez a metódus mindig fixen szöveget ad vissza, ami az esetek […]
Korábban említettem az osztály és objektum közötti különbséget. Minden C# program tartalmazni fog legalább egy osztályt, amit a Visual Studio alapértelmezetten Program-nak nevez el. A main metódus módosításával már létrehoztunk minden programunk esetén egy saját osztályt. Ebben a fejezetben megismerkedünk az objektum orientált programozás alapjaival C# esetén. Az osztályokkal való ismerkedést kezdjük egy rövid példa […]
A C# a legelterjedtebb .NET alapú nyelv. Elterjedtségét nagy valószínűséggel annak köszönheti, hogy bár könnyen kezelhető mégis egy igen sokrétű nyelv. Ezt mi sem példázza jobban, mint hogy a BCL-t (Base Class Library – Alap osztálykönyvtár, vagyis a .NET osztálykönyvtárai) is ezen a nyelven írták. A nyelv korai elterjedésében nagy szerepet játszott, hogy Anders Hejlsberg […]
Az object osztály három fő metódust tartalmaz. Ezen függvényeket saját osztályainkban felüldefiniálhatjuk. A felüldefiniálás egy olyan folyamat, amikor a metódus neve, paraméterlistája és visszatérési típusa megmarad, azonban a metódus tényleges kódját a leszármaztatott osztályban lecseréljük. Ezáltal a leszármaztatott osztályban az ősosztályban is meglévő metódus másképpen fog viselkedni, működni. Nem minden metódus alkalmas felüldefiniálásra. Ahhoz, hogy […]
Osztályokhoz egy másik kényelmes mód a grafikus tervezés. A Visual Studio rendelkezik beépített grafikus tervező eszközzel, ami az UML diagramokon alapul. Az UML az angol Unified Modeling Language szavakból alkotott mozaikszó, aminek a jelentése Univerzális Modellező Nyelv, amit azért találtak ki, hogy nagymértékben egyszerűsítse az objektumorientált tervezést, de ezen kívül még számos dologra alkalmazható a […]
Windows alatt a fájlok logikai elrendezésének legfelsőbb eleme a meghajtó. Ezek általában egy-egy fizikai eszközt reprezentálnak, de adódhat olyan is, hogy egy-egy fizikai eszköz több meghajtót is tartalmaz, ezeket hívjuk partíciónak. Ez a séma a DOS óta része a Microsoft operációs rendszereknek. Illetve adódhat olyan is, hogy több fizikai eszköz tartalmaz egy partíciót (RAID). A […]
A könyvtárakkal kapcsolatos műveleteket a Directory osztály valósítja meg. Ezen osztály csak statikus metódusokat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak: static DirectoryInfo CreateDirectory(string path) Létrehozza a paraméterként megadott könyvtárat. Paraméternek a könyvtár teljes elérési útvonalát meg kell adni. Pl: C:\dokumentumok\újmappa static void Delete(string path) static void Delete(string path, bool recursive) Törli a paraméterként megadott könyvtárat. Első […]
A fájlkezelést két részre kell bontani. Hasonlóan a könyvtárak kezeléséhez, információkat nyerhetünk a fájlokról, törölhetjük, áthelyezhetjük őket, újakat hozhatunk létre. Ezt fájlrendszer szintű kezelésnek nevezzük, mert alapvetően ezeket a szolgáltatásokat az operációs rendszer biztosítja a fájlrendszer segítségével. Fájlkezelés esetén a másik kategória a tartalom módosítására irányuló kezelési lehetőségek. A fájlkezelés fő megvalósító osztálya a File […]
A statikus File és Directory osztályok rengeteg lehetőséget biztosítanak fájlok kezeléséhez, azonban ha erősen típusosan szeretnénk egy mappát vagy fájlt kezelni, akkor a FileInfo vagy DirectoryInfo osztályok nyújtanak segítséget. A nevükkel ellentétben nem csak információ szolgáltatásra alkalmazhatóak, hanem fájl és könyvtár műveletek megvalósítására is. Nagy előnye, hogy példányosítás után egy mappa vagy fájl egy típusként […]
A .NET a fájlokat byte-ok sorozataként (Stream) kezeli a C++ és számos más objektum orientált programozási nyelvhez hasonlóan. Ennek előnye a nyelv fejlesztőinek szempontjából, hogy egységesíthető egy ősosztályban a logika és a viselkedés, amit aztán minden, az ősosztályból származó osztály örökölni fog. Programozói, vagy felhasználói szempontból az előnye ennek az, hogy egyszer kell a keretrendszer, […]
A Windows rendszer igen érdekes felépítésű mappák tekintetében. Sok mindennek speciális mappája van, amik a rendszeren belül egy megadott minta alapján bizonyos mappákban tárolódnak. Ezeknek az elérési útvonalát beégetni egy szövegként nem lehetséges a programunkba, megtanulni az elérési útvonalak létrehozásához szükséges szabályokat felesleges, mivel van erre Osztály és metódus. Az osztály, ami nekünk erre a […]