A PLINQ, talán kitalálható módon a paralell, azaz párhuzamos LINQ rövidítése. Úgy működik, mint a szekvenciális, annyi különbséggel, hogy a processzor összes szálát megpróbálja munkára fogni, illetve könnyen belátható okokból csak a LINQ to Objects esetében használható. Normális esetben az LINQ kifejezésünkön az AsParallel() meghívásával meg is kapjuk a kívánt működést, de ez józan ésszel […]
A kód olvashatósága és szépsége mellett fontos, hogy gyorsan is működjön. Természetesen a „gyors” egy relatív fogalom, ebből adódóan nem is mérhető. Éppen ezért amikor optimalizációról beszélünk, első körben érdemes számszerűsíteni, hogy az optimalizálni kívánt algoritmus, kódrészlet mennyire lassú. A számszerűsítés módjában és komplexitásában van bőven eltérés. Ha a kódrészletünk percek alatt fut le, akkor […]
A fájlkezelés részben röviden bemutatásra került az XML szerializáció. Az ott bemutatottak kiválóan alkalmasak abban az esetben, ha a saját programunk ment ebbe a formátumba és nem kell mással kompatibilisnek lennünk. Azonban ha más által gyártott XML dokumentumot kell feldolgoznunk, deszerializálnunk, akkor első körben nem ártana azt validálnunk. Az XML előnye, hogy van hozzá egy […]
A vezérlési szerkezetek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a C#, hasonlóan a C és C++ fordítókhoz, fordítás közben átrendezheti a kódot egészen addig, amíg az átrendezett kód viselkedésében azonos a leírttal. Ez furán hangozhat, szóval inkább nézzünk egy példát. Tételezzük fel, hogy van egy ilyen kódunk: int x = 0; x = 10; A fenti kódban […]