A vezérlési szerkezetek kapcsán említésre került, hogy a leírt kódunkat a fordító átrendezheti és optimalizálhatja, egészen addig, amíg a kimenet azonos eredményt produkál, mint amit leírtunk. Ez egy szálon futó alkalmazások esetén nem is okoz problémát, de ha több szálon fog futni az alkalmazásunk, akkor okozhat, mivel előfordulhat az az eset, hogy az egyik szál […]
Egy modern alkalmazás esetén valós igény, hogy több nyelven használható legyen. Szerencsére ennek a technikai megvalósítását sem kell újra és újra feltalálnunk, mert a .NET beépítetten rendelkezik több nyelv támogatással az alkalmazások számára. A fordítások úgynevezett resource (erőforrás) fájlokban tárolódnak. Egy resource fájl rengeteg információt tartalmazhat, mint például szövegeket, képkeket és komplett fájlokat is. Az […]
Minden .NET felett alkalmazható programozási nyelv, amely képes szerelvények gyártására, egy köztes nyelvre fordul. Ezt szokás Intermediate Language-nek vagy, IL-nek, MSIL-nek vagy CIL-nek nevezni. Ez egy gépi, bináris kód. A köztes elnevezés arra utal, hogy ez a bináris kód közvetlenül nem hajtható végre a számítógép processzora által. Ennek a kódnak a végrehajtásáért felel a CLR. […]
A C# a legelterjedtebb .NET alapú nyelv. Elterjedtségét nagy valószínűséggel annak köszönheti, hogy bár könnyen kezelhető mégis egy igen sokrétű nyelv. Ezt mi sem példázza jobban, mint hogy a BCL-t (Base Class Library – Alap osztálykönyvtár, vagyis a .NET osztálykönyvtárai) is ezen a nyelven írták. A nyelv korai elterjedésében nagy szerepet játszott, hogy Anders Hejlsberg […]