Az ORM mozaikszó az angol Object-Relational Mapping szavak rövidése, amit magyarul objektum-relációs leképzésnek hÃvunk. Az ORM egy olyan komponens, ami az objektumorientált nyelvünk objektumait relációs adatbázis utasÃtásokra képes fordÃtani. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség erre? ORM megoldások nélkül is lehetséges SQL adatbázisokkal kapcsolatot létesÃteni és adatokat manipulálni a programunkkal, de ez nem elÅ‘nyös […]
Az Entity Framework alapvetÅ‘en Code First megközelÃtéssel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a kódunk alapján generálja nekünk a DB sémát. Ennek elÅ‘nye, hogy nem kell a DB tervezés nagyon mély bugyraiba belemennünk, illetve a kód módosÃtása után lehetÅ‘ségünk van úgynevezett migrációk létrehozására. A migrációk a kódhoz igazÃtják a DB sémát és elvégzik a szükséges transzformációkat […]
Adatbázist a létrehozott DBContext osztályunkon keresztül tudunk kezelni. A Context reprezentálja a teljes adatbázisunkat és az általa biztosÃtott metódusokkal tudjuk kezelni azt. A DBContext leszármazott osztályunk implementálja az IDisposable interfészt. Ennek az oka az, hogy a DB felé irányuló kapcsolatok tipikus életciklusa (webes környezetben), hogy a felhasználó kér valami adatot, amit kiszolgálunk a DB-bÅ‘l, majd […]
Korábban megnéztük, hogy mi a helyzet, ha zöldmezÅ‘s adatbázist készÃtünk. Ebben az esetben a code first megoldás jól működik. De mi a helyzet akkor, ha már létezik egy adatbázis sémánk és ahhoz szeretnénk egy Entity Framework modellt illeszteni? Ebben az esetben két lehetÅ‘ségünk van. Manuálisan lekódoljuk a modellt a code first esetén tanultakkal, vagy az […]
Az adatbázis rétegünket többféleképpen tudnánk leimplementálni. Lényeg az alkalmazáslogika szempontjából, hogy biztosÃtva legyen egy IUrlRepository implementáció. Mivel a könyv korábbi fejezeteiben az Entity Framework-rÅ‘l volt szó, ezért kézenfekvÅ‘, hogy ezzel érjük el az adatainkat. Az adatbázis kapcsán beszélnünk kell a felhasználókról és azok azonosÃtásáról, hiszen adatokat kell tárolnunk a felhasználókról. Az autentikáció és autorizáció témaköre […]
Megjegyzés: Az Application Domain technológia csak .NET Framework keretrendszerek esetén érhetÅ‘ el. .NET Core és .NET 5 alatt ezek nem támogatottak. A .NET esetén minden alkalmazásunk egy Application domain-be ágyazva fut. Egy .NET alkalmazás folyamata (Process) több ilyen Application domaint is tartalmazhat. Ezek egymástól elszeparálva futnak. Több application domain használata növeli a program stabilitását. Ennek […]
Unit teszt futtatásra a Visual Studio tartalmaz egy teszt futtató környezetet, de teszt Ãráshoz nem tartalmaz ilyet. Ennek oka az, hogy .NET esetén jelen pillanatban 3db teszt keretrendszer közül tudunk választani. A .NET-tel egy idÅ‘s az MSTest (https://docs.microsoft.com/en-us/dotnet/core/testing/unit-testing-with-mstest) keretrendszer, amit nem meglepÅ‘ módon a Microsoft fejlesztett. Ez a Visual Studio Community elÅ‘tti idÅ‘szakban csak a […]
A BinaryReader és BinaryWriter osztályok esetén bemutatásra került, hogy hogyan lehet .NET osztályokat kiÃrni és beolvasni újra. Az ott bemutatott eljárás működÅ‘képes ugyan, de nem éppen a legszebb és komplex osztályok esetén már macerás a használatuk, mert igencsak bonyolódnak a beolvasó és kiÃró metódusok. Éppen ezért a .NET fejlesztésekor gondoltak erre a problémára és készÃtettek […]
A .NET Core 3.0 megjelenése óta gyakorlatilag nincs semmi akadálya annak, hogy egy már megÃrt .NET Framework alkalmazást átültessünk .NET Core vagy egy újabb .NET alá. De miért is érdemes átalakÃtani a már meglévÅ‘ alkalmazásokat? Egyrészt azért, mert a .NET számos futtatókörnyezet újdonságot biztosÃt, ami minimális vagy semmilyen kód módosÃtással sokkal jobb teljesÃtményt tud kihozni […]
Megjegyzés: Managed Extensibility Framework .NET Core óta nem része a keretrendszernek alapértelmezetten. .NET Core és újabb projektek esetén a System.ComponentModel.Composition NuGet csomag telepÃtésével használható. A .NET keretrendszer 4.0 változatában mutatkozott be a Managed Extensibility Framework vagy röviden MEF, ami kifejezetten a moduláris alkalmazások fejlesztését könnyÃti meg. A programunk tervezésekor felmerülhet igényként, hogy beépülÅ‘ modulokkal (Plugin) […]
A különbözÅ‘ .NET verziók logói az évek alatt A C# és a .NET története szorosan kapcsolódik a Java történetéhez. A Java programnyelv volt az elsÅ‘ keresztplatformos (cross platform) nyelv. Keresztplatformos alatt itt az értendÅ‘, hogy a Java nyelven megÃrt programokat egyszer kellett lefordÃtani és azok operációs rendszer- és architektúra függetlenül hordozhatóak gépek között. A Java […]
A könyvben bemutatott legtöbb forráskód .NET Framework és .NET alatt is működÅ‘képes. Ott, ahol különbség van a két rendszer működésében, vagy esetlegesen nem elérhetÅ‘ egy adott funkció, az jelezve lett. A legnagyobb különbség a Core és a Framework keretrendszerek között az, hogy a Core teljesen nyÃlt forráskódú és multiplatform, mÃg a Framework csak Windows operációs […]
A C# nyelv a kezdetektÅ‘l fogva rendelkezik ECMA és ISO szabványszámmal is, vagyis szabványosÃtott nyelv. A szabványt bárki megismerheti és készÃthet hozzá fordÃtót. Egészen 2014 Å‘széig azonban csak Windows operációs rendszereken volt hivatalosan a Microsoft által támogatott a .NET, de 2014 Å‘szén létrehozták a .NET Foundationt, ami a .NET fejlesztését felügyeli. Ennek kapcsán a keretrendszer […]